Állandó tartózkodási hely bejelentése

A polgár az állandó tartózkodási hely bejelentéséhez köteles benyújtani:

• érvényes személyi igazolványt vagy igazolást a személyi igazolványról, 15 éves kor alatti gyermek esetében a gyermek születési bizonyítványát, amelyet annak törvényes képviselője nyújt be;
• amennyiben nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, a Szlovák Köztársaság érvényes útlevelét vagy bizonylatot a szlovák állampolgárságáról;
• az épület tulajdonlását vagy társtulajdonlását igazoló okiratot – tulajdoni lap kivonata (3 hónapnál nem régebbi, nem szükséges hiteles tulajdoni lapnak lennie);
• bérleti szerződést, amennyiben az ingatlant határozatlan időre adták bérbe;
• amennyiben a bejelentkező nem tulajdonosa az ingatlannak vagy nem rendelkezik határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel, szükséges benyújtani az ingatlan tulajdonosának írásos belegyezését. Ezt a beleegyezést a tulajdonos benyújthatja személyesen, közvetlenül a bejelentkezéskor vagy személyes jelenléte híján az előírt formanyomtatványon, hitelesített aláírással ellátva.

Családtagok esetében az állandó tartózkodási helyre történő bejelentkezést a család egy tagja végezheti el. Kiskorú gyermekek esetében az állandó tartózkodási helyet az egyik szülő jelenti be, jogi cselekvőképességüktől megfosztott személyek esetében a tartózkodási helyet a törvényes képviselő (gyám) jelenti be. Az állandó tartózkodási helyre történő bejelentkezés során a polgár nem köteles kijelentkezni az előző állandó tartózkodási helyéről, ezt az eljárást a nyilvántartó biztosítja. A 15 éves kort betöltött személyek esetében az első személyi igazolvány kiállításához szükséges benyújtani:

• a születési bizonyítványt

Ügyintéző: Sabina Nagyová, telefon: 0908-715-780
Ügyintézés időtartama: megvárásra
Illeték: 5 €

Átmeneti (ideiglenes) tartózkodási hely bejelentése

Átmeneti (ideiglenes) tartózkodási hely bejelentése esetén ugyanazokat az okiratokat szükséges benyújtani, mint az állandó tartózkodási hely bejelentése esetén. Az ideiglenes tartózkodási hely várható időtartama legfeljebb 5 év lehet. Amennyiben az ideiglenes tartózkodási hely a várható időtartamot meghaladva is tart, a polgár köteles az ideiglenes tartózkodási helyet ismételten bejelenteni.

Ügyintéző: Sabina Nagyová, telefon: 0908715780
Ügyintézés időtartama: megvárásra
Illeték: 5 € a lakhelyről szóló igazolás kiállításáért

Állandó tartózkodási hely változása a településen belül

Az állandó tartózkodási hely településen belüli változása esetén ugyanazokat az okiratokat szükséges benyújtani, mint az állandó tartózkodási hely bejelentése esetén.

Ügyintéző: Sabina Nagyová, telefon: 0908-715-780
Ügyintézés időtartama: megvárásra
Illeték: 5 €

Kijelentkezés állandó tartózkodási helyről

Az állandó tartózkodási hely megszűnése az állampolgár kérésére

A bejelentőhely megszünteti az állandó tartózkodási helyet:

• az épület tulajdonosa/valamennyi társtulajdonosa javaslatára azon személy esetében, akinek az épület egészére vagy épületrészre nem keletkezett semmiféle használati joga. Ilyen javaslat nem nyújtható be a tulajdonos, a társtulajdonos vagy bérlő házastársa vagy ellátatlan gyermeke ellen.
• azon polgár kérelmére, aki a használati jog korlátozásáról vagy visszavonásáról szóló érvényes bírósági határozat alapján jogosult az épület vagy annak részének használatára.
• amennyiben az épület megszűnt.

A tartózkodási hely megszűnésére vonatkozó kérelmet a polgár az előírt formanyomtatványon nyújtja be, amelyhez a következő okiratokat szükséges mellékelni:

1. személyi igazolvány vagy egyéb, a személyazonosságot igazoló okmány;
2. az épület vagy annak részére vonatkozó, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap;
3. az 526/2002 törvénytári számú Polgári Törvénykönyv 146. § 2. bek. és a 705. § szerinti, a használati jog korlátozására vonatkozó jogerős bírósági végzés;
4. a használati jog megszüntetésére vonatkozó jogerős bírósági végzés;
5. a bérleti szerződés megszüntetésére vonatkozó jogerős bírósági végzés;
6. az 526/2002 törvénytári számú Polgári Törvénykönyv 146. § 2. bek. és a 705. § szerinti, a használati jog megszüntetésére vonatkozó jogerős bírósági végzés;
7. a házasság felbontására és a vagyonmegosztásra vonatkozó jogerős bírósági végzés;
8. arra vonatkozó bizonyíték, hogy a polgár az állandó tartózkodási hely bejelentésekor érvénytelen, hamis, szándékosan módosított vagy idegen okiratot nyújtott be;
9. az építésügyi hivatal jogerős határozata az építmény eltávolítására vonatkozóan;
10. a határozott időre kötött bérleti szerződés lejárta;
11. a bérlet befejezésére vonatkozó megegyezés.

Kis építmények bejelentése

Az 50/1976 törvénytári számú, a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló többször módosított törvény (építésügyi törvény) 55. § 2. bekezdése értelmében elegendő az építésügyi hivatalba történő bejelentés a következő esetekben:

• olyan kis építmények esetében, amelyek kiegészítő funkcióval bírnak valamely fő épülethez, és amelyek nem befolyásolják jelentősen az életkörnyezetet;
• olyan építési munkálatok esetében, amikor az épület külső megjelenése jelentősen nem változik, az építkezés nem érinti az épület teherhordó szerkezetét, nem vonja maga után az épület rendeltetésének megváltozását, és nem veszélyezteti a társadalom érdekeit;
• olyan karbantartási munkálatok során, amelyek befolyásolhatják az építmény stabilitását, tűzbiztonságát, megjelenését vagy az életkörnyezetet, és valamennyi, műemlék épületen végrehajtott karbantartási munkálatok során.

A kis építmények kategóriába tartoznak azon építmények, amelyek kiegészítő funkcióval bírnak valamely fő épülethez (pl. lakóépület esetén, szolgáltatási célú épület esetén, gyártásra és tárolásra szolgáló épület esetén, egyéni kikapcsolódásra szolgáló épület esetén), és amelyek nem befolyásolják jelentősen az életkörnyezetet, mégpedig:

1. legfeljebb 25 m2 kiterjedésű és 5 méter magasságú földszintes épületek (pl. tárolók, mosókonyhák, nyári konyhák, kocsibeállók, hulladéktárolók, kisállatok tartására szolgáló építmények, szaunák, kerékpár- és babakocsi tárolók, várótermek és sportlétesítmények);
2. föld alatti építmények, legfeljebb 25 m2 kiterjedésben és 3 méter mélységben (pl. pincék, szennyvíztárolók).

1. erdőkitermeléssel és vadászattal foglalkozó szervezetek erdei területen található építményei, amelyek beépített területe nem haladja meg a 30 m2-t és az 5 méter magasságot (pl. takarmány-, szerszám- vagy műtrágyatárolók);
2. kerítések;
3. épületek és telkek rácsatlakoztatása a közmű- és csatornahálózatra, a kis építmények és telkek rácsatlakoztatása a fő épület közmű- és csatornahálózatára;
4. a tömegközlekedés „felszálló szigetei”, járdák közti átkelők, a szomszédos telekre vezető átkelők.

1. az építési területre vonatkozó tulajdoni vagy egyéb jogviszonyt igazoló okirat;
2. egyszerű helyzetrajz két példányban, amely tartalmazza az építmény elhelyezkedésének behatárolását, beleértve a szomszédos telkektől és építményektől való távolságát és az építési megoldásokat;
3. az épület egyszerű műszaki tervdokumentációja;
4. az érintett államigazgatási szervek határozatai, állásfoglalásai, nyilatkozatai, hozzájárulásai, értékelései vagy egyéb rendelkezései;
5. amennyiben az építtető nem kizárólagos tulajdonosa az építménynek, valamennyi társtulajdonos beleegyezése.

Építési munkálatok bejelentése

Az 50/1976 törvénytári számú, a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló többször módosított törvény (építésügyi törvény) 55.§ 2. bekezdése értelmében az építésügyi hivatal értesítése elegendő olyan építési munkálatok esetén is:

• melyek során az épület megjelenése jelentősen nem változik;
• nem történik beavatkozás az épület tartószerkezetébe;
• nem vonják maguk után az épület rendeltetésének megváltozását, és nem veszélyezteti a társadalom érdekeit.

Az építtető a bejelentett építkezést a jóváhagyás kézhezvételét követő két éven belül kezdheti meg, hacsak az építésügyi hivatal nem rendelkezik másképp.

1. az építési területre vonatkozó tulajdoni vagy egyéb jogviszonyt igazoló okiratot;
2. egyszerű helyzetrajzot két példányban,
3. az építési munkálatok egyszerű műszaki leírását;
4. az érintett államigazgatási szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, hozzájárulásait, értékeléseit vagy egyéb rendelkezéseit;
5. amennyiben az építtető nem kizárólagos tulajdonosa az építménynek, valamennyi társtulajdonos beleegyezését;
6. amennyiben műemlék épületen történő építési munkálatokról van szó, a műemlékvédelmi államigazgatási szerv állásfoglalását.

Karbantartási munkálatok bejelentése

Az 50/1976 törvénytári számú, a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló többször módosított törvény (építésügyi törvény) 55.§ 2. bekezdése értelmében az építésügyi hivatal értesítése elegendő: olyan karbantartási munkálatok során, amelyek befolyásolhatják az építmény stabilitását, tűzbiztonságát, megjelenését vagy az életkörnyezetet, és valamennyi, műemlék épületen végrehajtott karbantartási munkálatok során.

Az építtető a bejelentett karbantartási munkálatokat a jóváhagyás kézhezvételét követő két éven belül kezdheti meg, hacsak az építésügyi hivatal nem rendelkezik másképp.

1. az építési területre vonatkozó tulajdoni vagy egyéb jogviszonyt igazoló okiratot;
2. a karbantartási munkálatok egyszerű műszaki leírását két példányban;
3. az érintett államigazgatási szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, hozzájárulásait, értékeléseit vagy egyéb rendelkezéseit;
4. amennyiben az építtető nem kizárólagos tulajdonosa az építménynek, valamennyi társtulajdonos beleegyezését;
5. amennyiben műemlék épületen történő építési munkálatokról van szó, a műemlékvédelmi államigazgatási szerv állásfoglalását.

Ügyintéző:
Ügyintézés időtartama: 30 nap
Illeték: 10 €

Épületjegyzékszám és házszám meghatározása, megváltozása vagy megszüntetése

• a telek tulajdonviszonyait igazoló okirat (tulajdoni lap)
• az épület használatbavételi határozata, építési engedély (az építmény eltávolítására vonatkozó határozat, az építmény felosztására vonatkozó állásfoglalás, az örökséget igazoló tanúsítvány)
• geometriai terv (az épület jellege a használatbavételi határozat kiadása előtt), illetve a kataszteri térkép másolata.

Aláírás-hitelesítés

Szükséges dokumentumok:

• irat, amelyen a hitelesített aláírásnak szerepelnie kell,
• személyi igazolvány, külföldiek esetében útlevél

Figyelmeztetés:

• a fizikai személynek, akinek az aláírása hitelesítésre kerül, jelen kell lennie a nyilvántartási irodában
• kivételes esetekben, amikor az aláírás hitelesítését olyan fizikai személy kéri, aki egészségügyi okokból kifolyólag nem tud megjelenni az irodában, a hitelesítés egyéb megfelelő helyen is megtörténhet - az időpont és helyszín előzetes egyeztetése szükséges
• a hitelesítő szerv nem felel az irat tartalmi és formai helyességéért, felel viszont azért, hogy az iraton szereplő aláírás azon fizikai személytől származzon vagy a fizikai személy sajátjának ismerje el, akinek az aláírása hitelesítésre kerül
• külföldön felhasználásra kerülő iratokon szereplő aláírás hitelesítését a község nem végzi. Ilyen esetekben közjegyzőhöz kell fordulni.

Illeték: 1,50 € minden aláírásért

Irathitelesítés

Szükséges dokumentumok:

• az irat eredeti példánya vagy hiteles másolata
• az irat fénymásolata

Kérelem fa/bokor kivágásának jóváhagyására

• fák esetében, melyek törzsének kerülete nem éri el a 40 cm-t (a talajszint felett 130 cm-rel mérve), 10 m2 területű bokros növényzet esetében,
• gyümölcsfák helyreállítása esetén, amennyiben az új gyümölcsfák telepítése a kivágástól számított hat hónapon belül megtörténik,
• emberéletet vagy egészséget veszélyeztető vagy jelentős anyagi kárt okozó esetekben,
• fák esetében, melyek törzsének kerülete nem éri el a 80 cm-t (a talajszint felett 130 cm-rel mérve), amennyiben magánkertekben és kertészetekben nőnek

• helyzetrajz (a kataszteri térkép másolata) a fák feltüntetésével, amelyek kivágására a kérvényt benyújtják,
• a tulajdoni lap másolata,
• a terület tulajdonosának beleegyezése, amelyen a növény található - amennyiben a kérvényező nem maga a tulajdonos.

• Természetes személyek: 10 €
• Jogi személyek és üzleti vállalkozásra feljogosított természetes személyek: 100 €

Vízjegyek kiadása

Szükséges bemutatni: az érvényes személyi igazolványt

• Heti vízjegy: 1,50 €,
• Havi vízjegy: 3, - €
• Éves vízjegy: 7, - €
• Hároméves vízjegy: 17, - €
• 15 évnél fiatalabb gyermekek mentesülnek az illetékfizetés alól.

Ügyintéző: Kristína Hortolányiová, Viola Jancsárová, Sabina Nagyová
Ügyintézés időtartama: megvárásra

• írásban, postai úton eljuttatva a következő címre: Obecný úrad Vrbová nad Váhom, č. 91, 946 65 Vrbová nad Váhom,
• írásban, személyes benyújtással a települési nyilvántartóba (Obecný úrad Vrbová nad Váhom, č. 91, 946 65 Vrbová nad Váhom)
• személyesen megjelenve a községi hivatalban, ahol a kérelemről hivatalos feljegyzés készül
• elektronikusan benyújtva a e-mail címre

Az eljárást, amelyet a települési önkormányzatnak a kérvények, javaslatok és egyéb beadványok esetében követnie kell, beleértve a határidők betartását, a 71/1967 Tt. sz., a közigazgatási eljárásokra vonatkozó törvény (közigazgatási rendelet) szabályozza. Ez a törvény meghatároz bizonyos alapvető struktúrát és szabályokat a közigazgatási eljárásokra vonatkozóan.

A települési önkormányzatnak be kell tartania az alábbi különleges jogszabályokat is, amelyek a konkrét eljárástípusok esetében irányadóak:

• az 50/1976 Tt. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló törvény (építésügyi törvény)
• a 100/1988 Tt. sz. társadalombiztosítási törvény
• az 511/1992 Tt. sz., az adók és illetékek kezeléséről szóló törvény
• a 372/1990 Tt. sz., a szabálysértésekről szóló törvény
• a 180/1996 Tt. sz. vámtörvény

Az előírások, utasítások, ajánlások, véleményezések, amelyek alapján a települési önkormányzat eljár és döntést hoz, vagy amelyek szabályozzák a természetes és jogi személyek jogait és kötelességeit a településsel szemben:

• A Szövetségi Gyűlés 84/1990 Tt. sz., a gyülekezési jogról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Nemzeti Tanács 96/1991 Tt. sz., a nyilvános kulturális eseményekről szóló törvénye
• A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990 Tt. sz. önkormányzati törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szövetségi Gyűlés 513/1991 Tt. sz. kereskedelmi törvénykönyve és későbbi rendelkezései
• A Nemzetgyűlés 311/2001 Tt. sz. munka törvénykönyve és későbbi rendelkezései
• A Nemzetgyűlés 40/1964 Tt. sz. polgári törvénykönyve és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 582/2004 Tt. sz., a kommunális hulladékra és kis építési hulladékra vonatkozó helyi adókról és illetékekről szóló törvénye
• A Szlovák Nemzeti Tanács 511/1992 Tt. sz., az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi hatóságok rendszerének változásairól szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Nemzeti Tanács 138/1991 Tt. sz., az önkormányzati vagyonról szóló törvénykönyve és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 523/2003 Tt. sz. közbeszerzési törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Nemzeti Tanács 314/2001 Tt. sz. tűzvédelmi törvénye
• A Szövetségi Gyűlés 105/1990 Tt. sz., a magánvállalkozásról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szövetségi Gyűlés 634/1992 Tt. sz. fogyasztóvédelmi törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szövetségi Gyűlés 478/2002 Tt. sz. levegőről szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 178/1998 Tt. sz., a termékek eladásának és a szolgáltatások nyújtásának módjáról a vásártereken szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szövetségi Gyűlés 478/2002 Tt. sz., a légkör védelméről szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 401/1998 Tt. sz., a légszennyezésért fizetendő illetékekről szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 152/1998 Tt. sz., a panasztételről szóló törvénye
• A Szövetségi Közgyűlés 85/1990 Tt. sz. petíciós törvénye és későbbi rendelkezései
• A Nemzeti Tanács 182/1993 Tt. sz., a lakások és nem lakás célú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Nemzeti Tanács 223/2001 Tt. sz. törvénye a hulladékokról és más törvények módosításáról és kiegészítéséről
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 171/1995 Tt. sz. törvénye a szerencsejátékokról és más törvények módosításáról és kiegészítéséről
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 219/1996 Tt. sz., az alkoholtartalmú italokkal való visszaélés megakadályozásáról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 315/1996 Tt. sz., a közúti forgalomról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szövetségi Közgyűlés 50/1976 Tt. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 Tt. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 195/1998 Tt. sz. társadalombiztosítási törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Nemzeti Tanács 49/2002 Tt. sz., a Műemlékvédelmi Alapról szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 470/2005 sz., a temetkezésről és a 455/1991 Tt. sz. törvény módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 552/2003 Tt. sz., a közérdekű munkavégzésről szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 553/2003 Tt. sz., a közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és egyes törvényi változtatásokról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 514/2003 Tt. sz., a közhatalom gyakorlásával okozott kárfelelősségről és egyes törvények módosításairól szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 596/2003 Tt. sz., az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról és egyes törvényi változtatásokról szóló törvénye és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 597/2003 Tt. sz., az általános iskolák, a középiskolák és az oktatási létesítmények finanszírozásáról szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 303/1995 Tt. sz., a költségvetési szabályokról szóló törvénye és későbbi előírásai
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 428/2002 Tt. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvénye és későbbi előírásai
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 416/2001 Tt. sz., az államigazgatási szervek néhány hatáskörének a községi és kerületi önkormányzatokra való átruházásáról szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 515/2003 Tt. sz., a kerületi hivatalokról és körzeti hivatalokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 607/2003 Tt. sz., az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma 291/2004 Tt. sz., az oktatási hatóságok létrehozásának, összetételének, szervezeti és pénzügyi háttere biztosításának részleteiről szóló rendelete
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 523/2004 Tt. sz., a közigazgatási költségvetési szabályokról szóló törvénye
• A 162/1995 Tt. sz., az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 229/1991 Tt. sz., a termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló törvény
• A 330/1991 Tt. sz., a birtokrendezésről, a földtulajdon rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságról szóló törvény
• A 180/1995 Tt. sz., a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló törvény
• A 64/1997 Tt. sz., a kerti övezetek földhasználatáról és tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény
• A Szlovák Köztársaság Földméréstani, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának 79/1996 Tt. sz. rendelete, mely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni, valamint egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvénye (kataszteri törvény) végrehajtását szabályozza
• A Szlovák Köztársaság Földméréstani, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának 157/1996 Tt. sz. rendelete, mely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a földtulajdon rendezésére vonatkozó törvénye végrehajtását szabályozza
• A 233/1995 Tt. sz., a végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről szóló törvény (végrehajtási rendtartás) és későbbi rendelkezései
• A 328/1991 Tt. sz., a felszámolási- és csődeljárásról szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 460/1992 Tt. sz. alkotmányos törvény és későbbi rendelkezései
• A köztisztviselők tisztségének ellátásakor a közérdek védelméről szóló 357/2004 Tt. sz. alkotmányos törvény és későbbi rendelkezései
• A 71/1967 Tt. sz., a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (közigazgatási rendtartás)
• A 372/1990 Tt. sz., a szabálysértésekről szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 145/1995 Tt. sz., a közigazgatási illetékekről szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 428/2002 Tt. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 346/1990 Tt. sz., a községi önkormányzatok szerveinek megválasztásáról szóló törvény és későbbi rendelkezései
• Az 564/1992 Tt. sz., a népszavazás végrehajtásának módjáról szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 431/2002 Tt. sz. számviteli törvény és későbbi rendelkezései
• A 221/1996 Tt. sz., a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási felosztásáról szóló törvény és későbbi rendelkezései
• Az 564/1991 Tt. sz., a községi rendőrségről szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A Szlovák Köztársaság 460/2000 Tt. sz. kormányrendelete a községi rendőrség képzésének időtartamáról és terjedelméről, valamint a rendőri testület szakmai bizottságainak felállításáról és összetételéről
• A 83/1990 Tt. sz., az állampolgárok gyülekezési jogáról szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 84/1990 Tt. sz., a gyülekezési jogról szóló törvény és későbbi rendelkezései
• A 211/2000 Tt. sz., az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény
• A 99/1963 Tt. sz. polgári perrendtartás és későbbi rendelkezései
• A 341/2004 Tt. sz. kormányrendelet a munkatevékenységek katalógusáról
• A 116/1990 Tt. sz., a nem lakáscélú helyiségek bérletéről és bérbeadásáról szóló törvény
• A 416/2001 Tt. sz., az államigazgatási szervek néhány hatáskörének a községi és a megyei önkormányzatokra való átruházásáról szóló törvény
• A 7/2005 Tt. sz., a felszámolásról és szerkezetátalakításról szóló törvény
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 377/2004 Tt. sz., a nemdohányzók védelméről szóló törvénye
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 300/2005 Tt. sz. büntető törvénykönyve
• A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 301/2005 Tt. sz. büntetőeljárási törvénykönyve

Építményadó

Mezőgazdasági termelés céljára készült épületek, üvegházak, saját mezőgazdasági termékek tárolására szolgáló épületek esetében, beleértve a saját ügykezelési célokat szolgáló épületeket is: 0,099 € x terület

• Egyéni üdülést szolgáló pihenőházak és hétvégi házak esetében: 0,099 € x terület
• Különálló garázsok esetében: 0,132 € x terület
• Ipari építmények, energetikai építmények, építőipart kiszolgáló építmények, saját termékek tárolására szolgáló épületek esetében, beleértve a saját ügykezelési célokat szolgáló épületeket is: 0,165 € x terület
• Egyéb vállalkozást és önálló vállalkozói tevékenységet szolgáló épületek esetében, egyéb vállalkozással és vállalkozói tevékenységgel összefüggő raktározási és ügykezelési célokat szolgáló épületek esetében: 0,331€ x terület
• Egyéb építmények esetében: 0,099 € x terület

Lakásadó

• 0,033 € a lakás vagy nem lakás célú helyiség alapterületének minden négyzetméteréért, beleszámítva minden megkezdett m2-t.

A lakásadót az érvényben lévő, 2/2012 sz., a kommunális hulladékra és kis építési hulladékra vonatkozó helyi adókról és illetékekről szóló általánosan kötelező érvényű rendelet szabályozza.

Telek- és földadó

• kertek: 1,3277€ /m2,
• beépített területek és udvarok: 1,3277€ /m2,
• építési telkek: 13,2775€/m2,
• szántóföld, komlóföldek, szőlők és gyümölcsösök, állandó gyepterületek (legelők): 0,6127€/m2
• erdőterületek, amelyeken erdőgazdálkodás folyik, haltenyésztéssel foglalkozó halastavak és egyéb gazdaságilag hasznosított vízterületek: szakértői vélemény szerint vagy 0,6127€/m2

A telek- és földadó éves adókulcsa 0,31%. A telek- és földadót az érvényben lévő 2/2012 sz., a kommunális hulladékra és kis építési hulladékra vonatkozó helyi adókról és illetékekről szóló általánosan kötelező érvényű rendelet szabályozza.

Ebadó

Az ebadó adókulcsa 3,98 € egy ebre és egy naptári évre vonatkozóan. Az ebadót az érvényben lévő 2/2012 sz., a kommunális hulladékra és kis építési hulladékra vonatkozó helyi adókról és illetékekről szóló általánosan kötelező érvényű rendelet szabályozza.Szálláshelyadó

Személyenként és eltöltött vendégéjszakánként: 0,55 €. A szálláshelyadót az érvényben lévő 2/2012 sz., a kommunális hulladékra és kis építési hulladékra vonatkozó helyi adókról és illetékekről szóló általánosan kötelező érvényű rendelet szabályozza.

Játékautomata-adó a 2013-as évre:

• természetes személyek esetében: 9,96 € személy/év
• jogi személyek, vállalkozók esetében:
  • Mezőgazdasági Szövetkezet Vrbová nad Váhom
  • vendéglátó-ipari egységek: 18,25 x (a helyiségek száma a vendéglátó-ipari egységben + alkalmazottak száma) x 0,2 €
  • kiskereskedelem: 18,25 x alkalmazottak száma x 1
  • TWS PLUS, s.r.o.: 18,25 x alkalmazottak száma x 0,5 €
  • Borovica rekreációs központ: 18,25 x (elszállásolt személyek átlagos száma + alkalmazottak száma) x 0,5 €
  • Egyéb vállalkozók: 18,25 x alkalmazottak száma x 1€

A települési hulladékra vonatkozó illetéket az érvényben lévő, 2/2012 sz., a kommunális hulladékra és kis építési hulladékra vonatkozó helyi adókról és illetékekről szóló általánosan kötelező érvényű rendelet szabályozza.